Google Consumer Barometer 2014 - online fogyasztási szokásokról készült felmérés

Immár elérhetők az egyes országok online fogyasztási szokásairól készült felmérés eredményei a Google 2014-es Consumer Barometere jóvoltából. Érdemes kicsit részletesebben is megvizsgálni a Magyarországhoz kapcsolódó adatokat, és azokat összevetni a környező, hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű, és a legközelebbi „nyugati” országokkal. Így került kiválasztásra a három másik visegárdi ország (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Szlovénia, Románia, Ausztria és Németország.

A Consumer Barometer felmérése két fő részből áll össze, jelen cikk a Connected Consumer Survey-ben található adatokra alapoz. Ez egy olyan kérdőív, melyet minden országban 1000 fős véletlenszerűen kiválasztott mintával töltettek ki telefonon illetve személyes interjú alkalmával. Az angol nyelvű eredeti kérdőív itt elérhető el. A kérdőív fő célja az, hogy számszerűsítse az egyes országokban az online végzett tevékenységek körét és mikéntjét, ezzel pedig a felmérés másik részét képző - a szűken vett Consumer Barometer kérdőív adataiban nyújtson a súlyozáshoz megfelelő információt.

Eszköz-használat

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy milyen számítástechnikai eszközöket használnak az egyes országokban. Az első ábra ezt mutatja be térképi formában:

Az egyes országokra mozgatva az egeret látható, hogy a különböző eszközök mennyi százalékával rendelkeznek adott országban. Magyarországon például a felhasználók 65%-a rendelkezik személyi számítógéppel, 36% okostelefonnal, stb. A térképi színezés alapesetben a nyolc eszköztípus esetében az összesített (százalékos értékek összegét) adatokat jeleníti meg, élénkebb színnel jelölve a magasabb értékeket, egy átfogó képet rajzolva a számítástechnikai eszközökkel való ellátottságról.

Így egyből látszik az is, hogy Magyarország esetében a vizsgált országokhoz képest kevesebben rendelkeznek számítástechnikai eszközökkel. Természetesen érdemes az egyes eszközöket is külön összehasonlítani, ebből az derül ki, hogy csak két kategóriában - a már számszerűleg említett személyi számítógéppel és a mobiltelefonnal való rendelkezés esetében nem utolsó hazánk. Ez természetesen azt is jelenti, hogy itt van lehetőség a jövőben a piaci bővülésre, különösen az okostelefon és az internettelevízió lehetnek ilyen eszközök.

Mivel az eszközhasználatban van átfedés - egy személy rendelkezhet több eszközzel - érdemes a kérdést a másik irányból is megközelíteni, pontosabban azt, hogy népesség mekkora százaléka használ az előbbiekben felsorolt eszközt, illetve azok közül mennyit.

Ez az ábra tehát azt mutatja be, hogy az első kérdésben is feltett 8 eszköztípusból az egyes országokban átlagosan mennyit használnak az emberek. Ebből az derül ki, hogy Magyarországon viszonylag sokan nem rendelkeznek a felsorolt eszközök egyikével sem, csak Románia esetében magasabb az arány. Ami érdekes, hogy gyakorlatilag az összes vizsgált ország esetében az egy illetve a kettő eszközt használók aránya nagyjából hasonló, előbbi 25, utóbbi 20% körüli. Ebből következik az is, hogy a három vagy több eszközt használók arányában is Magyarország és Románia rendelkezik a legalacsonyabb értékekkel, Németországban és Ausztriában a hazai értékek duplája figyelhető meg e kategóriában.

Internethasználat

A következő kérdések már konkrétan az internethasználattal kapcsolatosak, így az interneteléréssel rendelkező számítástechnikai eszközökben meglétében való lemaradás hatása pl. Magyarország esetében kiszűrésre került, az internetre csatlakozni képes felhasználók adják az alapsokaságot. Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran használják az internetet személyes felhasználásra, az összes országban 75% körüli arány jelezte, hogy legalább naponta. Egyedül Szlovéniában magasabb ez az arány, ott 84%. Ha még ennél is részletesebben szeretnénk vizsgálni az internethasználatot, az is kiderül, hogy az egyes országokban mekkora részben használják az internetet a felhasználók naponta többször is. Ez alapján is Szlovéniáé az első hely a vizsgált országokban, és ebben már Magyarország a második helyezett. Ismételten le kell szögezni, hogy ez csak az internethasználókra vonatkozik, ha ezt a teljes népességre vetítenénk, akkor az arányaiban kevesebb internethasználó miatt alacsonyabb értéket kapnánk. Ebből az a következtetés vonható le, hogy azok, akiknek van lehetőségük internetezni, Magyarországon gyakrabban ki is használják ezt.

A felmérésből az is kiderül, hogy ez az internethasználat milyen eszközről történik, a következő táblázat ezt mutatja be. Magyarországon a legmagasabb az internet csak személyi számítógépről való elérése, ugyanakkor magas a csak okostelefonról való elérés is, míg csak tabletről való kapcsolódás gyakorlatilag nincs - bár ez a többi vizsgált országra sem jellemző. Ezzel párhuzamosan Magyarországon (és hozzánk hasonlóan részben Csehországban is) kevésbé jellemző a több eszközről való internethasználat. Míg Ausztriában és Németországban már többen használnak internetezésre a PC-t és egy másik eszközt, mint csak PC-t, Magyarországon még mindig személyi számítógép egyeduralma a jellemző.

Az eszközök, eszközpárok preferenciája kiderül a táblázatból. Ezek alapján az összes országban a legtöbben nagyjából egyenlő arányban preferálják a PC és az okostelefon együttes használatát (25-30%), Németország és Ausztria esetében inkább csak az okostelefont használók és inkább csak a PC-t használók már nagyjából egyenlően vannak. A többi országban a több eszközt használók nagyobb része inkább a személyi számítógépet preferálja az okostelefonnal szemben.

Az eddigi internet- és eszközhasználattal kapcsolatos adatokból az derül ki, hogy Magyarországon még jelentősebb szerepe van a hagyományos, PC alapú internethasználatnak, de - az arányaiban kevesebb felhasználó miatt - még ez sem fedi le a lakosság akkora részét, mint a többi környező országban.

A feltételezés az, hogy az online fogyasztási szokások várható hazai trendjei azok lesznek, melyek a társadalmi-gazdasági szempontból fejlettebb országokban most jellemzőek (a jelenleg vizsgált országok közül Németország és Ausztria) és melyekhez a többi környező ország felmérésben szereplő értékei is közelítenek. Ezek terén Magyarországnak lehetősége van egyrészt egy „extenzív” felzárkózásra, mely elsősorban a számítástechnikai eszközök használatának szélesebb körű kiterjesztését is jelenti, hiszen a PC-t használók száma is az egyik legalacsonyabb a vizsgált országok közül. Ugyanakkor szintén lehetőség van egy „intenzív” fejlődésre is, mely a használattal kapcsolatos jellemzők átalakulását jelenti, követve a már említett német mintákat. Ez alatt főleg azt lehet érteni, hogy a már most is meglévő okostelefonos internethasználat a közeljövőben megtöri a PC egyeduralmát Magyarországon is.

Az okostelefon használatával kapcsolatos lehetőségeket igazolja az is, hogy Magyarország, a „fejlettebb” Németország és a hazánkkal nagyjából megegyező szinten lévő Lengyelország esetében vizsgáljuk, hogy milyen online tevékenységet végeztek az okostelefont használók. Az alábbi ábráról leolvasható, hogy Németországban az okostelefon felhasználók a megkérdezett összes online tevékenység közül - legalább heti rendszerességgel - nagyobb arányban használják okostelefonjukat. Lengyelország (mely értékei nagyjából megegyeznek a többi visegrádi ország értékeivel) és Magyarország összehasonlításában már kisebbek az eltérések, de sok lehetőséget rejtő internetes (keresőmotoros) keresés és a konkrét termékinformáció keresése terén jelentősek.

Az okostelefon mindennapi használatát is érdemes megvizsgálni, ezt is a három korábban kijelölt országban végeztük el. Az egyik legérdekesebb rögtön szembetűnő információ, hogy az általánosan három leggyakrabban használat – az ébresztő, a fényképezés és az óra funkció – Németország esetében alacsonyabb, mint Magyarországon vagy Lengyelországban. Ez feltételezhetően annak tudható be, hogy ezeket ott mással helyettesítik (karóra, fényképezőgép, stb.) Az egyetlen olyan terület, melyben Magyarország lemaradása Lengyelországhoz képest is számottevő a napi teendők (megbeszélések, naptár-napló) funkciók alkalmazása. A másik nagy eltérés a hírek megnézése terén tapasztalható, de ebben Lengyelország is le van maradva Németországhoz képest. Jelentős viszont hazánkban az időjárással kapcsolatos információk lekérdezése és a zenehallgatás az okostelefon használók között.

A leírtak tanulságaként feltételezhető, hogy a következő években az online marketing tekintetében Magyarországon lesz lehetőség a bővülésre, hiszen az internetkapcsolattal rendelkező számítástechnikai eszközök és felhasználóik további gyarapodása várható. Másrészt a már említett intenzív fejlődésre is van lehetőség, amennyiben feltételezhető, hogy a nyugati mintákat fogja követni a hazai online társadalom.

A cikk Bublik Bence közreműködésével készült.